Én nagyon nagy állatvédő vagyok. Nagyon szeretem az állatokat, és az egyetlen dolog, amivel egy ember ki tudja zárni magát az életemből az az, hogy ha az állatokat bántja vagy kegyetlenkedik velük. Én azt gondolom, hogy nekünk mindig van lehetőségünk alakítani a sorsunkon, a kezünkbe venni az irányítást, de őket tudja az ember olyan helyzetbe hozni, hogy már reménytelen és kilátástalan az életük, csak az elkerülhetetlen vég megy szembe velük, kínok között és szeretet, segítség nélkül.
Ennek kapcsán nem mondom, hogy nézegetem az ilyen oldalakat a közösségi médiában, mert azt gondolom, hogy ez pont hogy nem segít soha semmit sem, de egy-egy ilyen jellegű posztot ha megoszt ismerősöm, akkor elolvasom, és ha tudok, akkor segítek is. Nincs macskafarmom és kutyafarmom otthon, bár ha megtehetném lenne, de tudom, hogy ezeknek az állatoknak társaságra és törődésre van szüksége, és ha valaki nem tudja nekik ezeket biztosítani, akkor az nem jelent megoldást csak tünetkezelést számukra.
Az egyik ilyen poszt azonban egy nyusziról szólt, akit a család nem tud az új albérletbe vinni, mert nem engedik, de nagyon szeretik és szeretnének neki egy új otthont találni. Nem tudnak mit tenni, mert a főbérlő kiteszi őket az utcára. Én pedig azzal a lendülettel felhívtam őket, hogy tudom, hogy nehéz olyan albérletet találni, ahova a nyuszi is vihető, de a gyerekek és minden egyéb körülmény miatt én azt mondanám, hogy csak pár hónapra írjanak alá és keresgéljenek, én pedig addig megőrzöm a nyuszit. Vigyázok rá, és amikor találnak megfelelő helyet, akkor folytathatják a közös életet.
Nagyon örültek neki és már másnap este a nyuszi nálam volt. Viszonylag nehezen barátkozott meg velem, hiszen jó ideje már a gyerekekhez és az ő gondoskodásukhoz volt szokva, viszont én is kiengedtem, mert mondták hogy szobatiszta és szeret is szabadon járkálni, akkor sokkal gyorsabban megszokja majd az új környezetet. Ezt viszont egy iphone töltőkábel bánta, mert mint számomra kiderült előszeretettel rág szét ilyeneket. Még jó hogy nem egy aktív kábelt talált meg, mert akkor nagy bajban lennék hol találok egy másik ugyanilyen nyuszit, akit később vissza tudok adni a családnak. Viccet félre téve, azóta minden kábel el van dugva és boldogan élünk még egészen egy hónapig, ugyanis a család talált egy megfelelő helyet és át is költöznek majd, akkor pedig visszakapják a kis családtagot.